VIRÁGSZERETET...

KI A VIRÁGOT SZERETI..ROSSZ EMBER NEM LEHET...

A KOMMUNISTA IFJUSÁGI SZÖVETSÉG / KISZ / SZEMELVÉNYEK AZ IFJUSÁGI SZERVEZETEK MEGALAKULÁSÁNAK; ÉS AZ ELŐDEI ÉLETÉBŐL SZERKESZTETTE; tengerszem Az 1867. évi kiegyezést követő évtizedekben felgyorsult Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődése. Új gyárak, ipartelepek, vasútvonalak épültek, mint egy jelezve: a kapitalista fejlődés nem kerülte ki Magyarországot sem. S ha a feudális kötöttségek miatt a fejlődés jócskán elmaradt is a sok évtizedes, egy - két évszázados tapasztalatokkal rendelkező nyugat mögött, mégis szemmel látható volt a változás Az ipari fejlődés új munkáskezeket követelt, s ezt az utánpótlást döntően a falvak és a fiatalok jelentették. Az új, bonyolultabb ipari termékek képzett szakmunkásokat követelt, ez pedig sürgette a szakmunkásképzést. Így, amig korábban a tanoncok többsége a hagyományos kisipari szakmában dolgozott / suszter, szabó, asztalos, ács, szíjgyártó stb./, a századforduló idején gyorsan nőtt a gyáripari tanoncok száma. Az első ifjúmunkás - szervezetek a fővárosi szakszervezetek tanoncszakosztályai voltak, amelyek még csaknem kizárólag kisipari és kereskedelmi tanoncokat tömörítettek. Ezekből a szakosztályokból nőtt ki 1907 tavaszára a Magyarországi ifjúmunkások Szabadszervezete, amelynek munkájában igen jelentős szerepet játszott az 1904 - ben alapított " Az ifjúmunkás " című lap. / természetesen gyorsan nőtt a nem szakmunkás - betanított, segédmunkás - ifjúmunkások száma is, de a kezdeti magyar ifjúmunkás - mozgalom élsősorban a tanoncokat tömörítette. / A Magyarországi Ifjúmunkások Szabadszervezetének működése arra az időszakra esett / a tízes évek Magyarországa / amikor hazánkban gyorsan fejlődött a gyáripar, és egyre közelebb került a háború veszélye. Igy a szervezet mindenekelőtt a tanoncok érdekeít képviselte, és aktív háborúellenes propagandát folytatott. A magyarországi munkások egyetlen pártja ebben az időben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt volt. Noha a párt vezetőinek egy részekétségtelenüllebecsülte az ifjúmunkások mozgalmát, akadályozta annak szervezeti önállóságát, a párt néhány kíválósága sokat tett a munkásifjúság szervezése, tanítása, nevelése érdekében. Mindenek előtt ALPÁRI GYULA és

SZABÓ ERVIN nevét emelhetjük ki. A baloldali, forradalmi

eszmék nemcsak a munkás-, hanem a diákfiatalok közt is terjedtek. Kiemelkedően pozitív szerepet játszott ebben a Galilei Kör, amely nemcsak tömörítette, szervezte a baloldali diákokat, hanem kereste és meg is találta a kapcsolatot a szocialista munkásfiatalokkal. Ma, néhány évtized után talán semmiségnek tűnik, hogy forradalmi szellemű diákok, esetenként összejöttek, és egy új világról vitatkoztak, Ifjúmunkás társaikkal. De akkor, amikor szinte mindenki rendíthetetlenül hitt a század elejei " boldog békevilág " örökkévalóságában, amikor úgy tünt, hogy az Osztrák - Magyar Monarchia megingathatatlan, akkor ez mégiscsak jelentett valamit. Egy - egy mozgalom, politikai szervezet valódi értékét elsősorbanaz adja, hogy miként értékeli saját korát, milyen feladatokat tűz az általa képviselt tömegek elé, képes - e választ adni kora nagy kérdéseire, reagálni a világ változásaira. A magyarországi forradalmi fiatalok - ifjúmunkások, galileisták - jól értették és értelmezték a változó világot, tevékenységük is erről tanuskodik. A világháború éveiben már aktívan szembefordultak az uralkodó osztályokat szolgáló háborúval, s nemcsak a szavak, de a tettek erejét fordították azok ellen. 1917 végén a forradalmi szocialisták - az első világháború idején alakult forradalmi csoport, amely antimilitarista tevékenységében támaszkodott a Galilei Körre - vezetői közül többeket letartóztattak. DUCZYNSKA ILONÁT és SUGÁR TIVADART békepropagandájuk miatt, " az állam hadereje ellen intézett bűntett " címén fogták perbe és ítélték el. De a helyükbe lépő KORVIN OTTÓ, LÉKAI JÁNOS, MOSOLYGÓ ANTAL, RÉVAI JÓZSEF, SALLAI IMRE tovább folytatták a megkezdett munkát. Az ő vágyaikban és céljaikban a " kövessük az orosz példát " azt jelentette, hogy hitük és bizalmuk szerint megvan az az erő, amely képes megoldást találni a magyar nép évtizedek / sőt évszázadok / óta felhalmozott gondjaira, mint ahogy ezt tették Oroszország esetében Moszkva és Pétervár munkásai. 1918 októberének utolsó napján magyar katonák tíz - és tízezrei cserélték föl a monarchia kétfejű sasos sapkarózsáját az Őszirózsával, nagyon sokakban fogalmazódott meg: most valami új kezdődik. És felvetődik a kérdések sora. Mi legyen a háborúval, a nemzeti függetlenséggel, a földdel, a demokratikus jogokkal...? A válasz sokféle lehetett és sokféle is volt.

" ÉDES HAZÁM , FOGADJ SZÍVEDBE " KISZ TÖRTÉNELEM Az 1910 - es években a magyar munkás és parasztfiatalok helyzete sem volt könnyebb, mint Oroszország fiataljaié. Az ifjúmunkásokat a végsőkig kizsákmányolták, s számuk a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyítva egyre nőtt, 1917 - ben már 13% - ot tett ki a 16 éven aluli munkások száma. A mezőgazdaságban a helyzet még síralmasabb volt. Rendszeresen dolgoztatták a tíz éven aluli gyerekeket, s így nagy részük vagy egyáltalán nem járt iskolába, vagy a tanulás mellett kellett a munkát elvégeznie. Az első világháború tovább rontotta a helyzetet. A bevonulási korhatárt 1915 - ben 18 évre szállították le, s az otthon maradt nőknek, gyerekeknek a bevonulók helyett is dolgozniuk kellett. A magyar munkásfiatalok ösztönös, tíltakozó megmozdulásai, bérharcai egyre gyakoribbak voltak, azonban általánossá, rendszeressé és egyre szervezettebbé csak az 1917. februári oroszországi események hatására váltak. A szervezett munkásfiatalok létszáma ekkor még elenyésző volt, 1917. év végén az ifjúmunkás szövetség 16 tagcsoportjának mindössze 3510 tagja volt. Az egész világot megrendítő Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására megélénkült magyar munkásmozgalom magával ragadta az ifjú munkásokat,akik egyre nagyobb létszámban vettek részt a proletáriátus politikai megmozdulásaiban, tüntetésein, sztrájkjain. Megmozdult a diákifjúság is, képviselőik egyre szélesebb körben terjesztették a szocialista eszméket, elmondva az igazságot az oroszországi forradalomról. / jelentős tevékenységet fejtett ki az egyetemi ifjúság haladó szervezete, a Galilei - kör, amelyet 1918. januárjában betíltottak, a vezetőit hadbíróság elé állították. A KORVIN OTTÓ vezette Forradalmi Szocialisták tagja volt a 21 éves, 1932 - ben mártírhalált halt SALLAI IMRE és a 22 - éves LÉKAI JÁNOS, akik a Tanácsköztársaság idején a magyar ifjúmunkás mozgalom vezetői voltak. A fiatalok az egyre gyórsuló eseményekkel lépést tudtak tartani, az őszirózsás forradalmat megelőző sztrájkokban, tüntetésekben már a fiatal proletárok ezrei vettek részt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, és a fiatal szovjet állam egyéves tevékenysége ösztönzést, lendületet adott a nemzetközi munkás mozgalomnak, és az öntudatos munkásoknak erőt, önbízalmat bíztosított a kommunista pártok megalakulásához.A magyar munkásosztály újtípusu forradalmi pártja / a pártok megalakításához. A magyar munkásosztály egy tartalmában más, a forradalom eszméihez híven egy új kommunista párt létrehozásában döntött / így 1918 november 24 - én létrejött a Kommunisták Magyaroszági Pártja / KMP/. Nem sokáig váratott magára az ifjúság sem, 1918 november 30 - án megalakult az Ifjúmunkások Országos Szövetsége / IOSZ / is. igaz, az IOSZ ebben az időben még a Szociáldemokrata Párt ijúsági szervezete volt, de KRÁMER SÁNDOR vezetésével az IOSZ - on belül egyre jelentősebb szerepet játszottak a kommunista, s 1918 december 30 - án az IOSZ vezetői kimondták a Szociáldemokrata Párttól való elszakadást, s szervezetileg függetlenné válltak! Ezt követően az ifjúmunkás szövetség egyre nagyobb, és szorosabbá fűzte kapcsolatát a a kommunista párttal. A KMP volt az egyetlen párt Magyarországon, amelynek céljai találkoztak a dolgozó ifjúság vágyaival, törekvéseivel. Természetes tehát hogy az ifjúsági szövetség a kommunista párt mind aktívabb segítőtársává vált. Tagjai terjesztették a párt újságjait, röplapjait, felvilágosító munkát végeztek a tömegek körében, részt vettek a párt katonai bízottságának munkájában és a forradalomhoz szükséges fegyverek beszerzésében. A magyar forradalmi munkásmozgalom fellendülése szempontjából a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyetemes mondanivalójának hatása mellett nagy jelentőségű volt KUN BÉLA, SZAMUELY TIBOR és más magyar kommunisták hazatérése Szovjet Oroszországból. Ezek a forradalmárok az oroszországi viharokban edződtek meg, végigjárták a februári polgári demokratikus, és az Októberi Szocialista Forradalom iskoláját. A társadalmi folyamatokban és az eseményekben világosan eligazodó, következetes kommunisták voltak. A KMP megalakulásakor. 1918 novemberében, annak vezetőivé váltak. KUN BÉLA 18 évesen, 1902 - ben csatlakozott a Magyar Szociáldemokrata Párthoz, /MSZDP/, s 1916 - ban orosz hadifogságba került. A hadifogolytáborban, Tomszkban szervezte a hadifoglyok forradalmi mozgalmát, s 1917 nyarán a bolsevik párt tagja lett. Szibériát 1917 végén elhagyta, s Pétervárra, majd Moszkvába utazott. Itt az OK / B / P magyar csoportjának vezetője lett, s a " Szociális Forradalom " című magyar hadifogoly újságot szerkesztette. Tevékenysége közeli személyes kapcsolatba hozta Leninnel, akitől sokat tanult. Oroszországi tapasztalatait sokoldalúan tudta hasznosítani a későbbiekben, a Magyar Tanácsköztársaság idején. Részt vett 1918 nyarán az ellenforradalmárok lázadásának letörésében. 1918 novemberében tért haza, ekkor 33 éves volt. 1919 február 21 - én letartóztatták, s csak egy hónap múlva szabadúlt. Az újságíró SZAMUELY TIBOR ugyancsak 18 évesen, 1908 - ban lett tagja az MSZDP - nek.Orosz hadifogságba került 1915 - ben. A hadifoglyok körében végzett forradalmi propaganda tevékenysége miatt az egyik táborból a másikba helyezték. Az Uralban, egy hadianyaggyárban került előszőr kapcsolatba a bolsevik párttal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, 1918 januiárjában, már Moszkvában van és KUN BÉLÁVAL eggyütt szervezi és vezeti az OK / B / P magyar csoportjait. A fiatal szovjet államot védő nemzetközi zászlóaljak szervezésének egyik motorja. Részt vett az eszerlázadás leverésében, majd ezt követően az egyik kazanyi internacionalista zászlóalj parancsnoka lett. Ezt követően került személyes kapcsolatba LENINNEL. SZAMUELY TIBOR 1918 végén részt vett a Német Kommunista Párt / NKP / megalakításában. 1919 januárjában jött haza Magyarországra. Ekkor 29 éves volt. A " Vörös Ujság " szerkesztő bízottságának tagja lett, majd a KMP Központi bízottságának tagja lett. A KMP vezetőinek februári letartóztatásait követően ő irányította illegálisan a kommunista pártot. kommunista párt és a szociáldemokrata párt A 1919 március 21 -én a kommunista párt platformjáról - egyesült, kezébe vette az ország életének irányítását, s kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Oroszország elnyomott népeinek Októberi Szocialista Forradalmát. Az orosz példát a világon elsőként a magyar proletáriátus követte. A Magyar Tanácsköztársaság megalkulása bebizonyította, hogy a szocialista forradalom nem elszigetelt, sajátosan tőrvényszerű következménye, s a kizsákmányoló kapitalista társadalmat szükségszerűen a szocializmus váltja fel. O A Tanácsköztársaság első és legfontosabb intézkedései között megtaláljuk Az ifjúság helyzetének gyökeres megváltoztatására hozott rendeleteket. A Közoktatási Népbíztosság oktatási reformjának célja az volt, hogy megszüntesse a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát, tervbe vette a nyolcosztályos, kötelező általános iskolai bevezetését. A tanácshatalom idején alakult meg az első magyar munkásegyetem, ahol ösztöndíjjal segítették az arra rászorúltakat. Megindult a harc az írástudatlanság felszámolásáért. Gondoskodtak a tanoncok jog - és érdekvédelméről, csökkent munkaidejük, megtíltották elbocsájtásukat és tetleges bántalmazásukat. Fokozott védelemben részesűltek az ifjúmunkások is, bevezették az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a fizetett szabadság rendszerét, kiterjesztették az ifjúmunkásokra, gondoskodtak szakmai továbbképzésükről. A Tanácsköztársaság bíztosította először az ifjúságnak az egyenlő politikai és állampolgári jogokat: 18. életévét betöltött állampolgár választó és választható volt. Az 1919. április 7 -i tanácsválasztásokon a fiatalok legjobb képviselői helyet kaptak az állami szervek vezető testületeiben. Természetes, hogy a tanácshatalom ifjúságpolitikájának következtében a korábban végletekig elnyomott magyar fiatalok társadalmi aktivitása növekedett. A Tanácsköztársaság dicső napjaiban a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége / KIMSZ / hozzáértéssel irányította az ifjúság kommunista nevelését, mozgósított a szocialista állam építésére és védelmére. A KIMSZ taglétszáma nőttön nőtt, 1919 nyarán már 120 ezer tagot számlált. A nemzetközi reakció erői azonban nem nézték tétlenűl a Tanácsköztársaság fejlődését. Magyarország nem csak nem lehetett felvonulási területük a Szovjet - Oroszországi ellen folytatott intervenciójukban, ellenkezőleg a magyar példa, a szocialista forradalmak tűzet szította a nyugateurópai munkások mozgalmaiban is. Az amerikai, angol és francia imperialisták gazdasági blokádot vontak hazánk köré, majd fegyveres intervenciót indítottak cseh, román és a Balkánon állomásozó francia csapatok közreműködésével. Bár az intervenciósokat segítette a belső ellenforradalom és a tanácshatalom egyes kishítü politikai és katonai vezetőinek bízonytalansága is, a magyar proletáriátus hatalmat nem lehetett könnyűszerrel megdönteni. A magyar kommunisták, élükön KUN BÉLÁVAL és SZAMUELY TIBORRAL a budapesti munkássághoz és a munkásfiatalokhoz fordúltak segítségért. A KIMSZ ugyancsak fegyveres harcra mozgósította a kommunista fiatalokat, akik ezrével jelentkeztek a Magyar Vörös Hadseregbe. Az újonan alakult munkásezredek hatalmas ellentámadást idítottak, és a cseh intervenciós csapatokat szétzúzva Bártfáig jutottak felszabadítva a szlovák lakosságot is. / A Magyar Tanácsköztársaság katonai győzelmeinek hírére megélénkült a szlovák forradalmi munkásmozgalom, s 1919 június 16 -án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. / A Tanácsköztársaság történetének igen jelentős momentuma, hogy amikor a proletárforradalom vezetői valamit " kértek" a fiataloktól, nem " támasztották alá " kéréseiket azzal, hogy mit " adtak " nekik. Az ifjúmunkások legjobbjai nem a tanonctőrvényekért " cserébe " mentek a frontra: nem az üdülés ,, viszonzásáért " álltak helyt a termelésben, vagy a tanulásban. A KIMSZ jelentős szerepet töltött be a Tanácsköztársaság idején. Egyszerre szervezte, agitálta a fiatalokat a forradalmi akciókra, ugyanakkor védte érdekeit. A magyarországi Tanácsköztársaság 133 napig állott fenn. Négy hónap még egy emberi életben is kevés. Mégis nagyon sok minden történt ennyi idő alatt, új tanonctörvény, új iskolák, gyerekek és ifjak nyaraltatása, szociális kedvezmények, munka és életviszonyok javulása és így tovább. Az életnek nincs olyan területe, ahol a Tanácsköztársaság intézkedései ne hoztak volna jelentős változást. A Tanácsköztársaság a munkások forradalma volt, így természetesen a fiatal munkásoké is, akik nemcsak szemlélték az eseményeket, hanem részt is vettek azok formálásában. Az elért vívmányok, a megteremtett lehetőségek az ország egész ifjúságának érdekeit szolgálták. A fiatalok voltak azok, akik iskolába mehettek, tanoncok, akiket többet nem lehetett pofozni, éjszakai munkára küldeni, cselédlányok, akiket nem hozott vissza a csendőr, ha megszöktek, iskolások, akiket beengedtek a Margitszigetre, hadiárvák, akiket kastélyokba, úri lakásokba költöztettek be. A Tanácsköztársaság egyik veteránja így válaszólt arra a kérdésre, hogy mi a legszebb emléke azokról a hónapokról. - -,, Mi a legszebb emlékem ?... . Az, hogy érdemes volt! " A Tanácsköztársaság leverése után 25 esztendőn keresztűl a Kommunista Párt és a kommunista ifjúsági szervezet is törvényen kívül, ahogyan hivatalosan is mondták, illegálisan élt. Csupán azért, mert valaki tagja volt a Kommunista Pártnak vagy a KIMSZ-nek, súlyos börtönbüntetés járt. Így érthetően nem volt ,, hívatalos helyiség ", nem volt tagsági könyv, nem voltak mai értelemben vett taggyűlések. A párt és az ifjúsági szervezet is illegális sejtekre épűlt.De a kommunisták nagyon jól tudták, hogy ha csak illegalitásban dolgoznak, akkor elvesztik kapcsolatukat a tömegekkel, és ezzel létalapjától fosztják meg a mozgalmat. Éppen ezért tartották rendkívül fontosnak feladatukat, hogy minden lehető alkalomkor részt vegyenek legális összejöveteleken, megmozdulásokon. Ott voltak a legális sport - és kúlturegyesületekben, szakszervezetekben, más munkásegyesületekben, klubokban, szövetségben.. Voltak olyan időszakok, amikor az ifjúkommunisták tevékenységének jelentős részét az illegális, jól szervezett KIMSZ építése foglalta le. Máskor sikerült - esetleg a kedvezőbb légkört fölhasználva - áttőrni az illegális kereteket és jelentős legális munkát végezni. Így például a húszas évek közepén, amikor egy legális, valóban baloldali munkáspárt, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt keretei között megalakult - az MSZMP ifjúsági szervezetként - a Fiatalmunkás Alosztály. Ígen jó kapcsolatokat épített ki a szakszervezeti, kulturális, sport - és más ifjúsági szervezetekkel, egyesületekkel.. Tagjainak száma igen rövid idő alatt félezer lett. Ugyanekkor szervezetileg erősödött a KIMSZ is, mintegy jelezve, hogy a legális tömegmunka során ,, felszínre kerülnek " olyan ifjak, akik eljutnak a kommunista mozgalomhoz. Jogosan állapította meg a KIMSZ jelentése, hogy,, ....csak legális lehetőségek kihasználásával tud jelentős számú ifjúmukáshoz jutni. A Fiatalmunkás Alosztályban való munka, annak kihasználása sikeres példája a legális és illegális lehetőségek helyes kombinálásának ". A KIMSZ és a Fiatalmunkás Alosztály 15 vezetőjét 1927 februárjában letartóztatták, és súlyos börtönbüntetésre ítélték Az embertelen bánásmód ellen éhségsztájkkal tíltakozó bebőrtönzöttek közül 1929. október 27 -én LŐWY SÁNDORT és SZTÁRON SÁNDORT meggyílkolták. De a munka folyt tovább és 1930 tavaszára a KIMSZ -nek négy kerületi bízottság irányításával már 46 sejtje működött.. Sztrájkok, tüntetések, letartóztatások, ,, követték " egymást ". 1932 -ben statáriális bíróság elé állították SALLAI IMRÉT, KARIKÁS FRIGYEST, FÜRST SÁNDORT és KILIÁN GYÖRGYÖT. A per nemzetközi tíltakozást váltott ki -- SALLAI és FÜRST életét azonban ez nem tudta megmenteni. 1933 -ban Németországban uralomra jutott a fasizmus, ami nemcsak Németország belső helyzetére volt nagy hatással / ill. tragikus hatása , hanem nemzetközi méretekben is egy új világkatasztrófa ,, előjelzése " volt. Világszerte megnövekedtek a fasizmus erői, és Magyarországon is konkrét veszéllyé vált, hogy a megmaradt minimális demokratikus, legális lehetőségeket is felszámolják. Veszélybe kerültek a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a sport -és kulturális egyesületek. A világ haladó erői számára létkérdéssé vált a fasizmus elleni harc. A munkásmozgalom fontos feladata lett, hogy nemzetközi méretekben csak úgy , mint egy -egy országon belül összefogjon minden olyan erőt, amelyet a fasizmus fenyeget. A kommunista pártok is felismerték, hogy az új helyzetben harcuk közvetlen célja nem a proletárdiktatúra megteremtése, hanem a széles nemzetközi összefogás a fasizmus ellen, a demokráciáért. Így tőrtént ez Magyarországon is, s a KIMSZ is arra törekedett, hogy tevékenysége során az ifjúság minél szélesebb rétegeihez jusson el. Az Országos Ifjúsági Bízottság a háborúba való belépés után az első antifasiszta demonstrációt 1941. október 6 -án a Batthyány -emlékmécsesnél tartotta, majd aktívan részt vett néhány héttel később, november 1 -én, a Kerepesi temetőben rendezett tömegmegmozduláson, KOSSUTH és TÁNCSICS sírjának megkoszorúzásán. A kommunista és a hozzájuk közel álló fiatalok legjelentősebb tette az 1942. március 15 -i antifasiszta, háborúellenes tömegtüntetés volt. Ezrek vonultak táblákkal, transzparensekkel, zászlókkal a budapesti Petőfi szoborhoz, hogy hitet tegyenek a független, demokratikus Magyarország mellett. És amikor ez a ,, hittétel " már tetteket követelt, akkor az ifjúkommunistákat ott találjuk a fegyveres antifasiszta harcokban is. A fiatal kommunisták tetteikkel bebizonyították: él és erősödik a másik Magyarország. A rég várt szabadságot a Vörös Hadsereg katonái hozták el népünknek. A felszabadító harcokban részt vettek ifjúkommunisták, haladó érzelmű fiatalok is. 1944. október 28 -án KISZ néven újjáalakult az 1936 -ban feloszlatott KIMSZ. A Kommunista Ifjúsági Szövetség közvetlen feladataként a német megszállók és bérenceik kiűzését, az ország felszabadítását jelőlte meg. A KISZ röpiratokkal hívta harcba a fiatalokat,s a mozgósításnak rövidesen megmutatkoztak az eredményei. PADÁNYÍ MIHÁLY vezette Marót -gárda / Marót Padányi illegális neve volt / robbantásra specializálta magát. Tagjai fiatal értelmiségiek voltak. Ők robbantották 1944.október 6 -án GÖMBÖS GYULA szobrát, december 3 -án pedig robbantásokkal meghiúsították a Városi Színházban / ma ERKEL Színház / tervezett nyilas nagygyűlést. A Szir -gárda kézigránátos akciókat hajtott végre. A vezetője,WEINBERGER DEZSŐ ifjúmunkás volt, illegális nevén SZIR. A csoport részt vett a Városi Színház elleni akcióban is. A működő akciógárdák létszáma kiszélesedett, új csoportok is alakultak. Harcuk Angyalföldön, Kőbányán, Csepelen, Ujpesten, Pesterzsébeten, Zuglóban volt a legjelentősebb. Megalakult a mintegy húsztagu Ságvári -partizángárda, amelyet TURCSÁNYI LAJOS vezetett. Eredményesen dolgozott a Homok -gárda VÁRNAI FERENC irányítása alatt. Elszánt, bátor harcosai voltak a Kelen -gárdának, az ujpesti partizánegységnek. Ifjú vér hullott a FÜREDI LÁSZLÓ és a RÓNAI FERENC vezette Vörös Brigádban. A sok sok névtelen ifjú hős mellett említsük meg név szerint BRAUN ÉVÁT, KREUTZ RÓBERTET, KULICH GYULÁT, PATAKY ISTVÁNT, PESTI BARNABÁST, azok az életüket áldozták fiatalon a szebb, emberibb, boldogabb jövőért. 1944 októberétől 1945 áprilisáig egyszerre, egymás mellett létezett, élt két Magyarország. Az egyiken / amelynek területe egyre szűkült / tűzzel -vassal üldözték mindazt, ami haladó, ami emberi. A másikon / az egyre nagyobbodón / hatalomra került, amit a régiben üldöztek, az új élethez kezdtek azok, akikhez eljutott a szabadság. Két országrész, két ellentétes világ. Amikor 1945 januárjában a Budai Várban Szállasi bandái meggyílkolták BRAUN ÉVÁT és társait, ifjúmunkás barátaik a keleti országrészben sorra alakították a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervezeteit, segédkeztek az újjáépítésben, majd a földosztásban. Közvetlenül a felszabadulás után, illetve a felszabadulás hónapjaiban valamennyi párt kiemelt helyen kezelte az ifjúsági kérdést. Hová tart, merre orientálódik a magyar ifjúság? Ez nemcsak a jövő szempontjából volt döntő, hanem a közvetlen megoldásában is. A Magyar Kommunista Párt ifjúságpolitikája a felszabadulás után megfelelt a párt széles szövetségi politikájának, s az ifjúság széles demokratikus összefogását tűzte ki célul. Ennek megvalósításában két lehetőség állt a Magyar Kommunista Párt előtt. Vagy egységes, párton kívűl álló demokratikus ifjúsági szövetség létrehozása, vagy a különböző párt -és egyébb ifjúsági szervezetek meg -, illetve újjáalakítása és ezek között bizonyos akcióegység létrehozása. A Magyar Kommunista Párt az első variációt választotta. A háború utolsó hónapjaiban úgytünt, ennek lehetőségei adottak. A magyar ifjúság helyzete is azt bizonyította, hogy a fiatalok demokratikus átnevelésének, egysége megteremtésének leghelyesebb útja az egységes ifjúsági szervezet létrehozása. Éppen ezért a Magyar Kommunista Párt a felszabaduláskor --1944 végén és 1945 elején -- az ifjúság elvi és szervezeti egységének programjával lépett fel. 1944 decemberében a kommunisták kezdeményezésére létrejött a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. Nagy lendülettel megindult munkájának eredményeképpen a szervezetek százai alakultak meg Budapesten és vidéken. Fiatal kommunisták ezrei kezdtek dolgozni a MADISZ -szervezetekben. Tevékeny, kezdeményező munkájuk színes, gazdag élettel töltötte meg a MADISZ- -szervezeteket. Ehhez nem kis mértékben az is hozzájárúlt, hogy sokm helyen -városban és falun is -színte a MADISZ volt az egyetlen hely ahol az emberek -sokszor nemcsak a fiatalok -szórakozási, művelődési lehetőségeket találtak. Nem egy helyen valóságos kulturális, és szórakozási központtá alakult a MADISZ -szervezet helyisége. A MADISZ munkája, programja megfelelt a kibontakozó demokratikus forradalom jellegének, feladatainak. Ezt bizonyítja a MADISZ felhívása is, amelyben 1945 elején -amikor még az ország jelentős része a német fasiszták megszállása alatt élt -az ifjúság alapvető demokratikus követeléseit, s az ifjúság előtt álló demokratikus feladatokat tették közzé. Ezek közül is elsősorban az ország demokratikus újjáépítésében való részvételt A kibontakozó ifjúsági egység azonban aránylag hamar felbomlott. Az MKP kivételével a többi párt kivonta ifjúságát a MADISZ -ból, és -elsősorban a koaliciós pártokban levő jobboldali elemek ösztönzésére - önálló pártifjúsági szervezeteket alakítottak. A különböző pátifjúsági szervezetek létrehozása új feledatok elé állította a Magyar Kommunista Pártot az ifjúsági egységért vívott harcban. Az ifjúság demokratikus egységének megőrzése és erősítése érdekében, a MADISZ fenntartása mellett törekedni kellett a különböző ,, demokratikus " ifjúsági szervezetek közti akcióegység megteremtése. Ez akkor természetes és helyes is volt. Lépéseket tettek az ifjúság forradalmi és demokratikus erőinek rétegek szerinti szervezeti tömörítésére. A kommunista fiatalok segítették a munkásifjúság önálló szervezkedését, az egységes Szakszervezeti Ifjúmunkás -és Tanoncmozgalom / SZIT / kibontakozását, kezdeményezték az egyetemi ifjúság egységes szervezeteinek létrehozását, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének, a MEFESZ -nek a megalakítását 1946 elején a forradalmi ifjúság erőinek sikerült a politikai kezdeményezést magukhoz ragadni. A kommunista fiatalok kezdeményezésére létrejött a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa / MIOT /, amelynek vezetésében a kommunista fiatalok politikai befolyása érvényesült, A MIOT megalakulásával új szakasz kezdődött a demokratikus ifjúsági szervezetek irányításában, fejlődésében. A Forradalmii fjúsági szervezetek irányításával megcalósult az ifjúság egységfrontja, megindulhattak az ifjúság érdekeit szolgáló közös akciók. 1946 júliusában megalakult a korszak egyik legjellemzőbb ifjúsági szervezete, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. A szervezetet az antifasiszta ellenállás élvonalában harcoló Győrffy kollégisták hozták létre. Mintegy 200 intézményben, több mint 10 ezer paraszt -és munkásfiatal készült arra, behozva származásának korábban végérvényesnek számító hátrányait, aktívan részt vállaljon az új Magyarország demokratikus, szocialista szellemi életének kialakításában. A mozgalom feladatának tekintette a munkás -és parasztszármazású középiskolások és egyetemi hallgatók tanulásának támogatását.A NÉKOSZ rövid idő alatt jelentős szervezetté vált, s hozzájárult az új, szocialista értelmiség kialakításához. A demokratikus ifjúsági mozgalomban az egység lépésről lépésre valósult meg. 1948 tavaszára létrejöttek a feltételek ahoz, hogy az ifjúsági rétegszervezetek egységes irányítása céljából megalakulhatott a Magyar Ifjúsági Népi Szövetsége / MINSZ /. A MINSZ és a tagszervezetek vezetőinek nagy része kommunista fiatal volt, akik a párt útmutatása alapján végezték mozgalmi munkájukat. A MINSZ legfőbb érdeme az volt, hogy közel hozta a párthoz az ifjúsági erőket, és ezzel tulajdonképpen előkészítette a párthoz tartozó egységes ifjúsági szövetség létrehozását. 1950 -ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége úgy határozott -miután a MINSZ politikai nevelőmunkája megteremtette a politikai, ideológiai, és szervezeti feltételeket -, hogy létrehozza az egységes kommunista ifjúsági szervezetet, a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, a DISZ -t. A szervezet megalakítását a párt határozata azzal indokolta, hogy az ifjúság egyes rétegeinek egymástól való elkülönítése gátolja az ifjúság egységes, szocialista szellemben való nevelését. Kiemelte, hogy az ifjúság munkában és tanulásban megnövekedett feladait csak a pártvezetése alatt dolgozó egységes ifjúsági szervezet tudja megvalósítani. A DISZ megalakulása fordulatot jelentett a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalom több mint három évtizedes harcának győzelme volt. Olyan ifjúsági szövetség jött létre, amely a párt ideológiájának és programjának megfelelően végezhette tevékenységét. A szocialista építés feladatai igényelték az egész fiatalságot átfogó, a párt irányításával működő ifjúsági szervezet megteremtését. / A DISZ látta el az úttörőmozgalom irányítását is. / A DISZ jelentős eredményei közé sorolható, hogy a szövetség által szervezett politikai oktatás keretében a fiatalok tízezrei ismerték meg, sajátították el a marxizmus -leninizmus alapjait. Tevékenységével jelentősen segítette a Szovjetunió és a többi szocialista ország megismertetését, a proletár internaciolizmus és a béke eszméjének térhódítását. .. A politikai -ideológiai munka mellett az ifjúsági szövetség jelentős eredményeket ért el a gazdasági építőmunka terén is. A DISZ által mozgósított fiatalok kezenyomát viselik magukon az első ötéves terv nagy beruházásai. Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló -építésében, és az Inotai Hőerőmű, a Dunai Vasmű építésében is számos DISZ -tag vállalt önként munkát.A fiatalok tízezrei vettek részt lelkesen a társadalmi munkákban, és váltak állandó részeseivé a szocialista társadalom építésének. A DISZ hibája volt, hogy nagyfoku szervezettségét igen sokszor csak arra használta, hogy mechanikusan közvetítse a felügyeletével megbízott pártszervezetek utasítását az ifjúságnak. Ugyanakkor elhanyagolták a fiatalok önállóságának, önálló kezdeményezésének fejlesztését. És attól a pillanattól kezdve, amikor a belső problémák miatt bizonytalanná vált a pártirányítás, a DISZ megszünt aktívan irányítani a fiatalok tömegeit. Azokat a lehetőségeket, ammelyeket arra teremtettek, hogy az ifjúságot politikailag aktivizálják / pl. a Petőfi kőr /, hamarosan az osztályellenség használta fel saját nézeteinek propagálására. Az ellenforradalom első, nyíltan adott csapása nem véletlenül éppen a DISZ -t találta. A félrevezetett fiatalok elsősorban azért kapcsolódtak be az eseményekbe, mert úgy érezték, hogy a korábbi parancsvégrehajtások helyett most maguk formálhatják az eseményeket. A fiatalok többsége sem akkor, sem a későbbiekben nem kivánt ellenforradalmat, nem óhajtotta a szocialista társadalmat felváltani s kapitalizmussal. De meg akarta tisztítani azoktól a hiénáktól,amelyek éppen a szocializmus lényegét sértették. Ám szervezetlenségük, zavarosságuk, ellentmondásos indulataik, tehát mindazok a tényezők, amelyeket egy, egységes, valóban marxista ifjúsági szervezet kiküszöbőlhetett volna, olyan eseményekbe sodorták őket, amelyek közvetve vagy közvetlenül ellenforrdalmiak voltak. Az 1956 -os ellenforradalom óriási pusztítást vitt véghez az országban. Az anyagi kár igen jelentős volt, de eltörpűlt amellett a pusztítás mellett, amelyet a fejekben okozott az ideologiai zűrzavar és káosz. Ez a hatás nem kímélte meg társadalmunk egyetlen rétegét vagy korosztályát sem. A fiatalok a többi korosztállyal szemben könnyebben eshettek áldozatul az ellenforradalmi demagógiának, frázisoknak,propagandájuknak -amely az un. ,, igazi szocializmus " álarca mögé igyekezett bújni -, mint az idősebb nemzedékek, hiszen szilárd, kialakult világnézetekkel még nem rendelkezhettek, világnézetük még csak kialakulóban volt, s társadalmi, történelmi tapasztalataik sem segítették őket az események közötti eligazodásban. Az ellenforradalom azonban nagyon hamar, mondhatni ,, néhány óra alatt " megmutatta igazi arcát, amikor véres, fasiszta terrorral üldözte a kommunistákat, a haladás híveit: amikor a rádióból ,, hivatalosan " hangzott el a követelés az egyházi nagybírtokok, iskolák visszaállítására; amikor például a falvakban megjelentek a régi földesurak, a gyűlölt uradalmi intézők, a korábban kakastollat viselő csendőrök. A munkások, parasztok, a haladó értelmiségiek, a fiatalok legjobbjai, legöntudatosabbjai a kommunisták vezetésével szembefordultak az ellenforradalommal, s a Szovjetunió internacionalista segítségére támaszkodva megvédték, s újra megszilárdították hazánkban a munkáshatalmat, a proletárdiktatúrát. Az ifjúsági szövetség ttagjainak legjobbjai az első naptól kezdve szembefordultak a szocializmus megdöntésére törő ellenforradalmárokkal, és sokan közülük életüket áldozták a néphatalom védelmekor. A ellenforradalmi lázadást követően pedig megnyílt az út a kommunista ifjúsági mozgalom újjászületéséhez. Már 1956 végén sorra alakultak az országban a kommunista ifjúsági szervezetek, sejtek. Ezek mellett megjelentek azok az ifjúsági rétegszervezetek is, amelyek a felszabadulás után, az egységes ifjúsági szervezet megalkulása előtt már léteztek / pl. EPOSZ, MEFESZ /. A ma már hat évtizedes múltra visszatekintő kommunista ifjúsági mozgalom új, forradalmi korszaka kezdődött 1957.március 21 -én a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfodulóján - az akkori Városi / ma Erkel / Színházban. Zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egységes szervezete.., / Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete / amely elődeinek leghaladóbb, legforradalmibb hagyományait folytatva cselekvő részese lett hazánkban a népi hatalom konszolidálásának a szocialista társadalmi és állami rend megszilárdításának, a szocializmus építésének. A KISZ kezdetben kicsi - néhány ezres, tízezres - tábora rohamosan növekedett, s 1957 őszén a KISZ I. országos értekezletén már 170 ezer fős tagsággal rendelkezett. Ezt a kimagasló eredményt ifjúsági szövetségünk úgy érezte, hogy tagjai a ,, Hűség a néphez, Hűség a párthoz! " jelszó jegyében aktív politikai meggyőző munkával, agitációval és tevékenységgel a fiatalok legjobbjait nyerték meg a szocializmus építésének, az MSZMP politikájának. A dolgozó fiatalok számára a KISZ összetett, a korszerű technika igényeihez alkalmazkodó, ugyanakkor a népgazdaság más fontos érdekeit figyelembe vevő feladatokat kívánt állítani. Ezt valósította meg a védnökségi mozgalom. Vácott felépűlt Dunai Cement -és Mészművekkel kezdődött, a ma már egész sor hasonló kiemelt fejlesztési program köszönheti sikereit a fiataloknak is. Ilyenek a számítógépprogramok, a könnyűszerkezetes építési mód felett vállalt védnökség, vagy az olefinprogram: de a sort még folytathatnánk tovább is. A KISZ -IX. kongresszusa a Paksi Atomerőmű, és az Orenburgi Gázvezeték magyar szakaszának beruházásait KISZ- építkezéssé nyílvánította. A védnökségi mozgalom pontosan nyomon követte a népgazdaság fejlődését, annak követelményeit. Kezdetben egy -egy nagy, egyedi beruházásra terjedt ki. Később egyre inkább a beruházások mögötti fejlesztési program támogatását tűzte ki célul: s ma e fejlesztési programok feletti védnökség a legelterjettebb. Fejlődött a védnökségek tartalma más értelemben is. Először az építéshez nyújtott segítséget -gyakran segédmunkát és részben szakmunkát jelentett - a továbbiakban fokozottabban előtérbe került a szakmunka, a munkaszervezés, a programkialakítás, a programkidolgozás, az ezzel kapcsolatos programmunka. Az ifjúsági szövetség kezdeményezésére és szervezésében indult meg 1958 nyarán az építőtábori mozgalom. Az első önkéntes ifjúsági építőtáborok a Hanságban, az ország északnyugati mocsaras vidékén nyitották meg kapuikat. A Hanság mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, ősi mocsárvilágának lecsapolásával új termőföldeket nyert az ország, fertőző betegségek vesztették el táptalajukat. A tervek már régóta készen álltak, csak munkást nem lehetett hozzá kapni semmi pénzért. A fiatalok erőfeszítéseit nagy figyelemmel kísérte a közvélemény, ők ugyanis ingyen jötte,. a kellemes szórakozást ígérő üdülés, vagy a pénzkereső munka rovására. Jöttek elkényeztetett, papa -mama kedvence fiúcskák, városi gyerekek, akik idáig csak akkor láttak nyers, agyagos földet, amikor csőtöréskor fölbontották az aszfaltot. Jöttek és csízmaszárig vízben gázolva megcsinálták a hansági csatornát,. többek között ennek is tudható be, hogy a felnőttek másképpen kezdtek tekinteni a fiatalokra. Az építőtábori mozgalomba a középiskolások és az egyetemi, főiskolai hallgatók évről évre növekvő tömegei kapcsolódtak be. Sorra nyitották kapuikat a táborok az ország más részein is: és 1959 -től megjelentek a táborozók között lányok is, akik különböző mezőgazdasági munkákban –gyömölcs szedés, kukoricacímerezés, gyomtalanítás stb. -segítettek. Az önkéntes ifjúsági építőtáborok már a kezdetektől kettős szerepet töltenek be ma is -az ifjúsági mozgalomban. egyrészt az elvégzett munkával a népgazdaság fejlesztéséhez nyújtanak segítséget, s ezzel a tanulófiatalok számára konkrét és hasznos társadalmi cselekvésre adnak lehetőséget, másrészt az eszmei, politikai, ideológiai, közösségi és erkölcsi nevelés hatékony formái,színterei. Az építőtábori mozgalom átütő sikere ma már mindannyiunk előtt nyílvánvaló és ismert. A lecsapolt Hanság mellett utak és vasuti pályák kilóméterei, leszedett, leszüretelt gyümölcs, letört kukorica ezer tonnái, a mezőgazdasági munka sok egyébb területe, hatalmas beruházások, kiemelt központi védnökségek, patakok, folyók gátjai, árvíztelenített földek hektárjai stb. viselik a táborozó diákifjúság kezenyomát. Az önkéntes ifjúsági építőtáborok tagjai ott voltak az árvízi katasztrófák utáni helyreállítási munkában is. Mindig ott végezték tevékenységüket, ahol a legnagyobb szükség mutatkozott a fiatalok ezreinek lelkes, odaadó munkájára: a népgazdaság fejlesztésének kiemelt területén, vagy éppen a helyreállító munkában. Kifejlődött az építőtáborozás nemzetközi kapcsolata is. Ma már dolgoznak magyar fiatalok a Szovjetunió és néhány európai szocialista állam kiemelt beruházásain, miközben Magyarországon fogadjuk építőtáborainkban ugyanezen országok fiataljait. Az építőtábori mozgalom társadalmi megbecsülését mutatja, hogy a fiatalokat gogadó termelőszövetkezetek, állami vállalatok, intézmények, tanácsok komoly erőfeszítéseket tesznek a tábori körülmények, az étkeztetés, a kulturális, egészségügyi, kommunális ellátás javításáért. A sátorokat felváltják a faházak, sőt sok helyen a kőépületek. Ma már vannak olyan építőtáboraink, amelyek külsejükkel és ellátottságukkal sokkal inkább üdülőtelepekhez, mint építőtáborokhoz hasonlítanak. Akadnak olyan fiatalok, akik ezektől a változásoktól az építőtáborok hangulatát, romantikáját féltik. Ők nem veszik figyelembe, hogy a táborok hangulatát, életet maguk a táborozók alakítják, s ebben az egyre javuló körülmények csak segíthetnek. Az építőtáborok a tanulóifjúság tömegeit ismertették meg a fizikai munkával, és főleg az időszaki munkafolyamatok munkaerőgondjain enyhítettek. A társadalmi fejlődés tűzte napirendre, hogy a politikai aktivitás, a közvetlen politikai kiállás mellett, ezek fontos elemeként késztette a KISZ a fiatalokat, mindenekelőtt saját tagjait alkotó erejüknek és kedvüknek a társadalom szolgálatába állítására, az állandó önnevelésre, önművelődésre, önképzésre; azaz, a KISZ állandóan és a fejlődés szabta körülményekkel összhangban növelte a követelményeket saját tagjaival szemben és azokkal szemben is, akik a szervezet tagjai kívántak lenn Ezeket a követelményeket fogalmazta meg a középiskolák leendő KISZ -tagjai számára a pár évvel ezelőtti ,, Killián György -próba ". Később az ifjúsági szövetség kongresszusa módosította a KISZ -tagfelvétel körülményeit, az ,, Ifjúság a szocializmusért " mozgalom bevezetésével. A mozgalom ötfokozatú ,, próbarendszer " volt. Minden fokozat eléréséért megfelelő és fokozatonként emelkedő követelmények teljesítését kellett vállalnia a fiataloknak, --munkában, tanulásban, a kultúra és a sport területén. A mozgalom érdekessége volt, hogy a követelményeket nemcsak a KISZ -tagok teljesíthették, illetve olyan fiatalok, akik a KISZ tagjai akartak lenni, hanem szervezeten kívüli fiatalok is. A mozgalom fő célja az volt, hogy elősegítse az ifjúság sokoldalú nevelését, a fiatalokat felsorakoztassa a második ötéves terv megvalósítására, kibontakoztassa társadalmi cselekvőképességüket. A mozgalom száműzte az egyoldaluságot, színesebbé, változatosabbá tette a mozgalom életét, létét. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom után mind fokozatosabb követelményként jelentkezett az alapszervezetek megerősítése, az alapszervezetek közösségi életének fejlesztése. KISZ -kongresszus fogalmazta meg a jelszót; ,, Arccal az alapszervezetek felé! " Előtérbe kerültek a közösségi nevelés kérdései, területei, módszerei, majd a KISZ kommunista politikai jellegének erősítése. Ezek a változások társadalmi életünk fejlődéséből következtek. A szocialista demokrácia fejlődése olyan embereket, s ezzel együtt olyon fiatalokat kíván, akik közösségi emberek: akik képesek, tudnak és akarnak szűkebb közösségük, munkahelyük, lakóterületük gondjaival, problémáival foglalkozni, ezeken és ezekben felelőségteljesen nyílatkozni, s tettekkel segítik az adott közösség fejlődését. Igy került sor a KISZ Központi Bízottság 1974. áprilisi határozatára. Ez a határozat vezette be a mozgalmi éves tervezést, az egyéni feladatvállalások, közösségi megbízatások rendszerét, a Killián -körök és -próbák gyakorlatát. VLAGYIMIR ILJICS LENIN a Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatáról 1920 -ban a következőket mondotta; ,, Az ifjúsági szövetség feladata saját gyakorlati tevékenységét oly módon megszervezni, hogy ez az ifjúság tanulva, szervezkedve, tömörülve, harcolva nevelje önmagát és mindazokat, akik benne vezérüket látják, hogy kommunistákat neveljen. A mai ifjúság egész nevelésének, képzésének, oktatásának arra kell irányúlnia, hogy ezt az ifjúságot kommunista elkötelezettségre és erkölcsre nevelje." Már a KISZ újjáalakítását követően -egyre szervezettebb formában -megkezdődött a KISZ -tagok politikai oktatása, majd amikor a társadalom, az iskola oktató -nevelő tevékenységében egyre jelentősebb helyet kapott a fiatalok ideológiai képzése, a KISZ is olyan sajátos formák, módszerek s nem utolsósorban témák bevezetésére törekedett, amelynek a KISZ politikai oktatásának leginkább megfelelnek. Az első jelentős lépés 1968 -ban következett be, amikor a központi bizottság határozatban foglalt állást a korábban már spontán módon, csírájában is kialakult, differenciált tartalmú és célkitüzésű, fokozatos és egyre másra megalakult és egymásra épített ,, kör -típusú " politikai oktatás mellett. A politikai képzés egyik fő célkitűzése a fiatalokat politizálásra nevelni. Lehetőségeket teremt arra, hogy növekedjék a KISZ politikai befolyása a fiatalok tömegei körében, erősödjék szervezeteink és tagságunk aktivitása, politikai tudatossága. i. A forradalmi ifjúsági napok népünk történelme három nagy forradalmi tavaszának évfordulóit foglalják magukba; 1848. március 15 -ét, a polgári forradalom évfordulóját; 1919. március 21 -ét, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának napját, amely egybeesik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség újjáalakításának időpontjával, 1957.március 21 -ével; 1945. április 4 -ét, hazánk felszabadulásának évfordulóját. A forradalmi ifjúsági napok megrendezésére először 1966 -ban került sor. Az ünnepségsorozat célja egyrészt az volt, hogy éreztesse és bizonyítsa a történelmi folytonosságot: azok a célok, amelyekért a XIX. század derekán olyan személyiségek küzdöttek és adták életüket, mint PETŐFI SÁNDOR és amelyekért a Tanácsköztársaság forradalmi katonái és vezetői harcoltak,1945 -ben népünk felszabadulásával válhattak valóra, másrészt a fiatalok arról vallottak önmaguk és az ország nyílvánossága előtt, hogy méltó képviselői, örökösei és folytatói elődeik harcának. Azok a tettek, cselekvési formák, amelyek a KISZ elmúlt 20 évi tevékenységét, és a közel 70 -80 éves ifjúsági tevékenység múltját, jelenét jellemzik, nem férhettek be mind ebbe a rövid ismertetőbe. Csak néhány, kiemelkedő jelentőségü tevékenységről szólhattunk, s nem beszéltünk olyanokról, mint az Ifjúgárda, vagy a különböző sportrendezvények, és -mozgalmak, kulturális és politikai vetélkedők, Ki mit tud? és még sorolhatnánk még hosszasan. Ez a sokszínüség, változatosság,színesség azt bizonyítja, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben folyó munkaélő, eleven tevékenysége a magyar fiataloknak. A KISZ -nek mindenkor a legégetőbb társadalmi, politikai és nemzetközi célkitűzések valóra váltása, a fiatalok és a KISZ tagság kommunista szellemű nevelése a legfőbb célja. E tevékenységi formák között -mint eddig mindig -minden fiatal megtalálhatja az egyéniségének, törekvéseinek leginkább megfelelőket, azokat, amelyek sokoldalúan segítik személyiségük kialakulását, kommunista emberré válásukat.. E tevékenységi formák továbbra is tág teret és lehetőséget bíztosítanak a kezdeményezésnek, az ötletek valóra váltásának. Ehez szükség van arra, hogy mindannyian állandóan elemezzük, értékeljük eddigi tevékenységünket, vizsgáljuk annak hatásait és közösen keressük a további munka legjobb formáit. Ha most áttekintünk a forradalmi ifjúsági mozgalom történetén, akkor azt célul tűzzük ki, hogy valóságos , mindenki számára jól áttekinthető és valóságos képet adjunk a mozgalomról és az elmúlt 70 -80 esztendő ifjúságáról. Nem akarjuk egyoldalúan ábrázolni a múltat, a forradalmi ifjúsági mozgalmat, hiszen az minden tévedésével, néha zsákutcájával együtt a miénk. Nem azért szeretjük, becsüljük az egykori márciusi fiatalokat, galileistákat, kimszeseket, madiszosokat, mert sohasem tévedtek, mert hibátlanok voltak, hanem azért, mert többet tettek, mint nagyszájú semmittevők, vagy a passzív félrevonulók. Azért tiszteljük őket, mert a feladatok vállalásában mindig élen jártak. És még valamit; a forradalmár fiatalok és a forradalmi ifjúsági mozgalmak önmagukban nem döntötték el forradalmak, háborúk sorsát, de tetteikkel, jelenlétükkel, harcaikkal jelezték: ,, él, létezik egy másik Magyarország...." V É G E.

Weblap készítés ingyen